|
Rövidítések:
bjcs = balról jobbra kötött csomó
bjvcs = balról jobbra váltócsomó
jbcs = jobbról balra kötött csomó
jbvcs = jobbról balra váltócsomó
kcs = középcsomó
Alapcsomók:
1. Balról jobbra kötött csomó
A balról jobbra kötött csomónál a mellékszálat (F2) bal kezünkkel kifeszítjük, a főszálat (F1) jobb kezünkkel balról jobbra az F2 fölé fektetjük, átvezetjük mögötte, a belőle képzett hurkon áthúzzuk előre, aztán feltoljuk szorosan az F2 szál tövébe, és meghúzzuk.
Az első lépést megismételjük, mivel a két hurok képez egy csomót. A második szorosan az első alá toljuk. A mellékszálat végig kifeszítve tartjuk, csak a főszál mozdul el rajta, felfelé, és jobbra húzzuk. Ha jól csináltuk, akkor a fő-, és mellékszál helyet cserélt.
2. Jobbról balra kötött csomó
A jobbról balra kötött csomónál a mellékszálat (F2) bal kézzel kifeszítjük, a főszálat (F1) pedig jobbról balra föléje fektetjük, átvezetjük mögötte, majd áthúzzuk a belőle képzett hurkon, és feltoljuk a fonal tövéhez.
A második csomót ugyanígy kötjük, és szorosan az első alá toljuk. A mellékszál végig kifeszítve marad, a főszálat mozdítjuk el rajta: fölfelé, és balra húzzuk. Kész a duplacsomó, a szálak helyet cseréltek.
3. Balról indított váltócsomó
Az első csomónál a mellékszálat (F2) bal kézzel kifeszítjük, a főszálat (F1) balról jobbra föléje fektetjük, átvezetjük mögötte, áthúzzuk a hurkon, és fölhúzzuk a fonal tövébe.
A második csomót viszont jobbról balra kezdjük, így fektetjük a főszálat a mellékszál fölé, átvezetjük mögötte, áthúzzuk a hurkon, meghúzzuk balra, és fölfelé. Így a szálak megtartják eredeti helyüket.
4. Jobbról indított váltócsomó
Az első csomónál a mellékszálat (F2) balkézzel kifeszítjük, a főszálat (F1) jobbról balra föléje fektetjük, átvezetjük mögötte, áthúzzuk a hurkon, és meghúzzuk.
A második csomót balról jobbra kezdjük, így fektetjük a főszálat a mellékszál fölé, átvezetjük mögötte, áthúzzuk a hurkon, és meghúzzuk jobbra és fölfelé. A szálak megtartották eredeti helyüket.
5. Középcsomó
A középcsomó nem más, mint a két középső szállal kötött csomó. Általában a szimmetrikus mintáknál fordul elő és általában két azonos színű fonalról van szó, így mindegy, hogy melyik a fő- és mellékszál. Szóval a két középső szállal kötött bármilyen csomó.
6. Átfedőcsomó
Átfedőcsomónak vagy átmenőcsomónak nevezik azt, amikor a mellékszállal kötjük a csomót a főszálra, így a mellékszál színe lesz a csomó színe. Leginkább betűs technikánál alkalmazzuk, amikoris a betű színét adó mellékszállal kötünk egy sima (bjcs vagy jbcs) csomót a főszálra (a leghosszabb szálra) a mintaleírás szerint.
| |